Micsoda buli volt bőrig ázni a Road koncert alatt az első sorokban! A fellépés sajnos félbeszakadt, mert a banda hangtechnikai cuccai megrongálódtak az orbitális esőben....de még így is a végsőkig kitartottak a fiúk ebben a zord időben is...ezért életem egyik legörültebb koncertemléke lesz ez a nap, a hangulat....amikor egy tábornyi ember ordítva-sárosan-vízesen-egy emberként sikít és nincs más csak a zene....awww :D - valamiért megéri bőrig ázni. :) 

Bocsi, hogy úgy eltűntem, de mostanában nagyon zajlik az élet. Nincs nagyon időm se szerkeszteni, se unatkozni. Aktív munkakeresés mellett strandozunk, koncertezünk. Tegnap pélául Rómeó Vérzik és Ossian koncerten voltunk...ma pedig Zorallra megyünk! :D Szóval mindig van valami, ami nagyon örömteli és hanyagolnom kell miatta az "intellektuális" cikkezést. Ma is csak egy örömzenére jut idő, de szerintem kurva jó ez a szám. Ma pedig ismét fantörpikus fejrázós estére számíthatunk!!! Awww... Élvezzétek! :D

Valamiért alapból bírom ezt a számot, de ilyen rockos feldolgozásban még kibaszott jobb (Pítör találta, az ő érdeme! xD) xD. Plusz 1:40-nél szabályosan szerelmes lettem az énekesbe! <3

Mostanában sokat beszélgetek egy számomra szimpatikus valakivel. És akkoris sokat gondolok rá, amikor nem beszélünk. Mostanában azon pörög az agyam, hogy mit is jelent ez. Mit akarok én tőle? Mit akar Ő tőlem? Mit kéne tennem? Legyek rideg és elérhetetlen? Vagy heves és kapaszkodjak bele és rántsam magammal ebbe a bizonytalan, izgalmas érzésbe, hogy közösen töltsük ki az űrt, amit ebben a hideg világban érzek? Úgy gondolom talán jó páros lehetnénk. Talán lenne értelme. Talán tudnák vele elképzelni többet is. Csak félek, hogy még nem vagyok kész rá...és félek tőle, hogy talán ő nem így vélekedik....és nem tudom mennyire lenne értelme belekezdeni valamibe, amiben nem vagyok biztos. Egyenlőre elvesztem...és élvezem.

Mostanában nem nagyon adtam életjelet. Ennek több oka is van. De a legfontosabbal kezdeném, kb 1 hónapja szakítottam 3 év után a barátommal és ez alatt az egy hónap alatt igyekeztem jóságokkal tölteni a napokat. Gondolom átérzitek, hogy 3 év után kicsit fura volt megszokni újra egyedülállóként. De azért sikerült. Szerencsére szinte időm sem volt filózni a múlton, mert rengeteg dologgal kellett foglalatoskodni.

Magasztos elintézendő feladataim közé tartozott még az adóbevallás, munkakeresés, társadalombiztosítás intézés (holnap leadni a papírt!)...meg persze buláj a barátokkal...ja meg mozi...és koncertek....hasonlók. Igen felszabadító. Mivel 3 évig burokban éltem, mert a barátom nem volt éppen társasági típus. Eléggé különböző személyiségű és mentalítású emberek vagyunk...szóval míg én szívesen mentem volna rockerkodni, ő inkább kockulni vágyott...ez okozta nagy vonalakban a kapcsolatban a GAME OVER-t is végül. Hát ez van. Hamarosan (lehet már ma) jövök újabb csudálatos cikkekkel, addigis mindenki ügyeskedjen a vizsgákon, érettségin! Keep holding on!

Itt az Euroviziós dalfesztivál. Újra. Már foglalkoztam vele eleget itt az oldalon, szóval most csak minden egyéb mellédumálás nélkül egyik kedvenc dalomat szeretném megmutatni Nektek. Alyosha 2010-ben versenyzett az igen erős mezőnyben (több kedvencem is volt! xD). Ukrajnát képviselte ezzel a nagyon szép és elgondolkodtató dallal. A szövegét is mellékeltem, mert szerintem nagyon jó az egész üzenete és zeneileg is kiváló. Egy ilyen dal biztos most is nagy erőt adna az Ukrajnában uralkodó szomorú helyzetű embereknek.

Bárcsak több ember is meghallaná a dal üzenetét a világon....

Oh, sweet people
What have we done?
Tell me what is happening?
For all that we've built
Tumbles and is gone

Oh, sweet people
Have you no love for mankind?
Must you go on killing
Just to pass the time.

The message is so true
The end is really near
All these feelings take me down      
It steals the things so dear
Yes, the message is so real.
Don't turn all the earth to stone
Because, because, because
This is your home

Oh, sweet people
what about our children?
In theaters and video games
They watch what we send to ruin

Oh, sweet people 
What senseless game
Have we all been playing?
No one but you to blame? 

The message is so true
The end is really near
All these feelings take me down      
It steals the things so dear
Yes, the message is so real.
Don't turn all the earth to stone
Because, because, because
This is your home

This is our home.

Hogy mit sírok vissza legjobban a régi stílusok közül? A PUNK ROCKOT. Nagy fan voltam. A régi Avril, Blink182, Sum41, a Fall Out Boy (régebbi zenei stílusai), a Green Day, Alvin és a Mókusok és még sok más tetszetős banda képviselte (képviseli már alacsonyabb fordulatszámmal) ezt a pörgős, fiatalos stílust, amire meg lehetett örülni. 

Ez a stílus a deszkás, a rockos, a gitáros időszak volt. Tudjátok na? Úgy hiányzik ez a lazább zeneidőszak. Ragyogó zenék és kivételes tehetségű bandák. Hiányzik. :(