Mostanában sokat beszélgetek egy számomra szimpatikus valakivel. És akkoris sokat gondolok rá, amikor nem beszélünk. Mostanában azon pörög az agyam, hogy mit is jelent ez. Mit akarok én tőle? Mit akar Ő tőlem? Mit kéne tennem? Legyek rideg és elérhetetlen? Vagy heves és kapaszkodjak bele és rántsam magammal ebbe a bizonytalan, izgalmas érzésbe, hogy közösen töltsük ki az űrt, amit ebben a hideg világban érzek? Úgy gondolom talán jó páros lehetnénk. Talán lenne értelme. Talán tudnák vele elképzelni többet is. Csak félek, hogy még nem vagyok kész rá...és félek tőle, hogy talán ő nem így vélekedik....és nem tudom mennyire lenne értelme belekezdeni valamibe, amiben nem vagyok biztos. Egyenlőre elvesztem...és élvezem.